Packázás nélkül is lett volna banki alku

2011.12.28.

Packázás nélkül is lett volna banki alku

A kormánynak a múlt héten olyan újabb devizahiteles csomagot sikerült kialakítania, amelyben a Bankszövetséggel közösen vállalják a mentésből fakadó veszteséget. Okos taktika volt a kormány részéről, hogy a végtörlesztés után egy olyan megállapodást tudott kicsikarni a bankokból, amelyet korábban nem fogadtak volna el?

A kormánynak a múlt héten olyan újabb devizahiteles csomagot sikerült kialakítania, amelyben a Bankszövetséggel közösen vállalják a mentésből fakadó veszteséget. Okos taktika volt a kormány részéről, hogy a végtörlesztés után egy olyan megállapodást tudott kicsikarni a bankokból, amelyet korábban nem fogadtak volna el? Az [origo]-nak nyilatkozó bankárok egy része szerint végtörlesztés nélkül még jobb egyezség is születhetett volna, mert a fő szempont a gyenge forint volt.

A devizahitelesek megmentése volt 2011 egyik legmeghatározóbb kormányzati törekvése. A cél érdekében a kormány először az árfolyamrögzítéssel próbálkozott, de alig járt sikerrel. Később a végtörlesztést indította el, ezzel azonban a gazdasági növekedés szempontjából kulcsfontosságú bankrendszernek okozott méretes veszteséget. Az év végére végül sikerült kidolgozni egy kompromisszumos, a bankszektor és a kormány által is elfogadható adósmentő csomag részleteit.

 

"A mostani egyezmény valójában a végtörlesztés erős hatása alatt született a kormány és a bankok között" - fogalmazott Radovan Jelasity, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a múlt héten az [origo]-nak adott interjújában. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője pedig aHvg.hu-nak adott interjújában mondta azt, hogy "nagy eredmény, hogy már a bankok is belátják, hogy a devizahitel-állomány felszámolásában szerepet, kockázatot kell vállalniuk. Meggyőződésem, ha a végtörlesztésről nincs az a nagy vita, akkor ezt sosem látták volna be".

Az biztos, hogy az immáron mindkét fél által sikerként tálalt adósmentő program az után jött létre, hogy a kormány szeptember végén meghirdette a végtörlesztést, és nyilvánvalóvá vált, hogy mindez naponta 2 milliárd forint veszteséget okoz a bankszektornak, az összes veszteség pedig akár 200 milliárd forintot is kitehet. Ezért a bankok nyitottabbak lehettek egy olyan megoldásra, ami ugyan veszteségeket jelent nekik, de még mindig kevesebbet, mint a végtörlesztés.

 

Volt már ilyen terv

 

Az [origo] a Bankszövetség és a kormány között folytatott tárgyalásokban részt vevőktől megtudta, hogy egy hasonló, közös tehervállalásra épülő csomag előkészítése egyszer már napirenden volt, de még hónapokkal ezelőtt elbukott. Az akkori program szintén az árfolyamgát ötletére alapult, és a bankok - a december 15-én aláírt megállapodáshoz hasonlóan - azt szerették volna elérni, hogy a gyűjtőszámlán felhalmozódó pluszadósság egy részét az állam vállalja át. A kormány ebbe nem ment bele, és a bankok sem hajlottak arra, hogy önként, akárcsak az adósság egy kis részét is elengedjék, így a május végén bejelentett otthonvédelmi program legfontosabb elemét képező árfolyamgát csak a terhek átmeneti (3 évre szóló) csökkentését és elodázását tartalmazta, adósságelengedést viszont egyáltalán nem. (Arról korábban itt írtunk, hogy az intézkedés mennyire hatástalan volt.)

 

A gyenge forint volt a döntő

 

Az [origo] által megkérdezett banki szakértők szerint azonban a legutóbbi csomag, amelynek központi eleme ötéves árfolyamrögzítést és valamekkora tartozásleírást is tartalmaz, a végtörlesztés szorító hatása nélkül is létrejöhetett volna. Az egyik hazai bank felsővezetője, aki végigkövette a különböző csomagok tárgyalását, névtelenséget kérve az mondta, hogy "nem a végtörlesztés a lényeg, hanem hogy nem tudhattuk előre, a forint árfolyama ilyen tartósan gyenge marad. Ha ezt látjuk, akkor korábban belement volna a bankszektor és a kormány is egy olyan megállapodásba, amely mindkét félnek igen komoly áldozatvállalást jelent".

 

"Ha taktika volt, eltaktikázták"

 

Egy másik, szintén felsővezetői pozícióban ülő, az összes idei megállapodást előkészítő munkacsoportban részt vevő forrásunk pedig úgy gondolja, hogy egyenesen jobb csomag születhetett volna már hónapokkal ezelőtt, ha nincs a végtörlesztés. "Ha a kormány úgy gondolta, hogy előbb lenyom a bankszektor torkán egy vállalhatatlan terhet azért, hogy utána egy kevésbé sokkoló csomagot is átvihessen, akkor eltaktikázta magát" - fogalmazta meg névtelenségét kérve.

 

A bankár szerint ugyanis a jelenlegi programba épp a végtörlesztés miatt kompenzációs elemeket is be kellett építeni (a végtörlesztés miatti veszteségek 30 százalékát a bankok leírhatják az általuk fizetett különadóból), nem beszélve arról, hogy mennyit rontott a végtörlesztés az ország megítélésén, a forint árfolyamán, a végtörleszteni nem tudó adósok terhein és a fizetésképtelen adósok számán.

 

Messzemenő károk

 

A bankoknak ettől függetlenül nyomós okuk volt szabadulni a végtörlesztés jelentette veszteségek legalább egy részétől. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) néhány nappal ezelőtt kiadott elemzése szerint az elmúlt hónapokban újra gyorsulni kezdett a rossz hitelek arányának növekedése, és ez összefüggésben áll a végtörlesztéssel. A felügyelet úgy látja, hogy a lakáshitelesek körében az állami mentőcsomagokkal, például a végtörlesztéssel kapcsolatos várakozások miatt is csökkent a törlesztési hajlandóság, és a jövő év első felében is romló statisztikákra lehet számítani. A nem teljesítő hitelek arányát az is emeli, hogy a végtörlesztéssel elsősorban a jó adósok tudnak élni, a rendszerben tehát nagyobb arányban maradnak benn a problémás devizahitelesek.

 

A végtörlesztés káros hatásaként említi továbbá a felügyelet a megtakarítások kivonását a betéteknél, befektetési alapoknál és az életbiztosításoknál, másodlagos hatásként pedig azt, hogy például a jelzáloghitelhez kapcsolódó vagyon- és hitelfedezeti biztosításokat is nagyobb arányban mondják fel a szerződők.

forrás:origo

vissza