Miért került hullámvasútra a magyar gazdaság?

2012.05.15.

Miért került hullámvasútra a magyar gazdaság?

A kormány hatalomra kerülése óta egyszer sem fordult elő, hogy éves összehasonlításban visszaesést mutatott volna a negyedéves magyarországi GDP-adat. Egyre több hazai elemző vár recessziót idénre, ami az államadósság elleni harcot és a költségvetési hiány lefaragását is befolyásolja. Ráadásul egyre jobban távolodik tőlünk Európa jómódú fele.

Az Orbán-kormány hatalomra kerülése óta még egyszer sem fordult elő, hogy éves összehasonlításban visszaesést mutatott volna a negyedéves magyarországi GDP-adat. 2010 első negyedéve után most ez történt: a kiigazított gazdasági teljesítmény az év első negyedében 1,3 százalékkal esett vissza, ami lényegesen rosszabb képet tükröz, mint amire az elemzők többsége számított, a piaci konszenzus ugyanis 0,4-0,5 százalékos mínusz volt.

Az ipari termelés rosszul alakult, a várakozásokat leképező feldolgozóipari bizalmi adatok szintén, a kiskereskedelmi forgalom visszaesése és a szolgáltatóipar lejtmenete - a 27 százalékosra emelt áfa miatt - folytatódott, az építőipar nem bír talpra állni, a beruházásoknál a mélyrepülés nem ért véget, az export alacsonyabb fokozatba kapcsolt, és a költségvetési politika is megszorít - mindezek miatt lett a piac által vártnál kétszer nagyobb a magyar gazdaság visszaesése Németh Dávid szerint. Az ING vezető elemzője mindezeket a folyamatokat a kormány gazdaságpolitikájával is összefüggésbe hozza.

"A folyamatosan zuhanó beruházási adatok világosan jelzik, hogy a befektetők nem rajonganak a magyar gazdaságpolitikáért" - mondta Németh, hozzátéve, hogy az elmúlt két évben a befektetői bizalmat - a magánszerződésekbe való egyoldalú és visszamenőleges beavatkozással, az érdemi egyeztetések nélküli, gyorsan bevezetett szektoradókkal - nullára írta a magyar kormány, és ennek a GDP-ben is látszik a kára. A magas szinten, 11 százalék körül ragadt munkanélküliség is ugyanennek a tünete: ha lenne beruházás, akkor az állástalanok aránya is csökkenhetne.

Az ország nemzetközi megítélése a közelmúltban valamelyest javult, azt követően, hogy Orbán Viktor zöld utat kapott José Manuel Barrosótól az EU-IMF tárgyalások megkezdéséhez. A hangulat javulását a forint erősödése és az országkockázatot tükröző CDS-felárak esése is mutatta, és a befektetők nem értékelték rosszul a Széll Kálmán-terv 2.0 bejelentését sem. Mindez a növekedési kilátások gyors javulását még nem hozza magával, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azonban már optimista. Néhány nappal ezelőtt kijelentette, hogy a jövőben kiszámítható módon követheti az ország a csökkenő hiány, államadósság és adószint politikáját, valamint hogy "nagyon közel állunk ahhoz, hogy jövőre egy, ma senki által nem elgondolt és elképzelhető növekedési ütemet érjünk el".

Jön a recesszió?

Az elemzők azonban a számokból dolgoznak, és egyelőre pesszimisták. Az első negyedéves adatok önmagában még nem jelentenek recessziót, ezt két egymást követő negyedév visszaeső gazdasági teljesítménye után lehetne kijelenteni. A mostani adatok láttán azonban több elemző prognosztizálja a magyarországi recesszió elkerülhetetlenségét. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető makroelemzője is, aki egyébként az első negyedéves visszaesést nem tartja sokkal rosszabbnak a vártnál, a kilátásokról borúlátón nyilatkozik.

"A mi előrejelzésünk szerint a második negyedévben is visszaesés lesz éves alapon, az pedig már technikai értelemben recessziónak számítana" - mondta Kondrát, hozzátéve, hogy az egész éves növekedési kilátásokat az eurózónában uralkodó bizonytalanság miatt most még nagyon nehéz felmérni. "Az, hogy a második félévben lesz-e Magyarországon növekedés, egyértelműen attól függ, hogy az eurózónában mi történik, mennyire húzódik el a gazdaság gyengélkedése" - jelentette ki.

Elmaradt a hivatalos értékelés

A helyzet kedvezőtlen voltára utal, hogy a keddi GDP-adatok publikálását kivételesen nem követte a Nemzetgazdasági Minisztérium értelmezése. A közelmúltban minden makrogazdasági adat megjelenése után nem sokkal közleményt adott ki a tárca. Ma is így tett, de csupán az ipari adatok megjelenése után. Ez az adat ugyanúgy kilenc órakor látott napvilágot, mint a GDP-statisztika. A tárca azonban a vártnál nagyobb gazdasági visszaesést egyáltalán nem kommentálta.

A kormányszóvivői iroda kiadott egy közleményt "Nemzetközi trendek által vezérelt GDP-adat" címmel, melyben azonban a most megjelent magyar GDP-adatról, annak okairól egy szót sem írt. Csak annyi áll a közleményben, hogy a következő adatra majd "rendkívül pozitív hatással" lesz a kecskeméti Mercedes-gyár termelése. Ettől eltekintve az eurózóna problémáit taglalja, valamint a keleti nyitás politikájának, az államadósság csökkentésének és a gazdasági növekedés serkentésének jelentőségét fejtegeti.


A külső környezet romlását és az ebből fakadó kockázatokat emeli ki Samu János, a Concorde értékpapír-szolgáltató makroelemzője is, aki stagnáló gazdasági teljesítményre számít ugyan 2012-ben, de úgy látja, a keddi adattal megnőtt a recesszió veszélye. Lefelé - 0 és 0,5 közötti sávba - módosította növekedési várakozását a Takarékbank is, amelynek gyorselemzése szerint az elmúlt negyedévben a negatív meglepetést elsősorban a februárban hatalmasat zuhanó építőipar okozta. Hozzáfűzték, "némi reményt adhat, hogy márciusban megugrottak az ipar külföldi új rendelései és a rendelésállománya".

Németh Dávidot a mostani adat megerősítette abbéli várakozásában, hogy idén a teljes évet nézve zsugorodni fog a magyar gazdaság. Az elemző jó ideje 0,3 százalékos GDP-esést vár, ezen a prognózisán nem változtat. Ez egyébként hajszálnyira megegyezik az Európai Bizottság legfrissebb, a múlt héten közölt előrejelzésével, de rosszabb teljesítményt jelez a kormány hivatalos becslésénél. Ez utóbbi éppen csak a felszínen maradó, 0,1 százalékos GDP-növekedésről szól.

A magyar kilátások szempontjából nagy kérdés, mennyit tesz majd hozzá a magyar GDP-hez a kecskeméti Mercedes-gyár, vetette fel Kondrát Zsolt, aki szerint egyelőre nem tudni, pontosan milyen ütemben fog felfutni a termelése. "A belső kereslet csökken, a nettó export ezt már nem képes ellensúlyozni, az ipar növekedése is megállt, ezek elég kedvezőtlen jelek" - vont mérleget Kondrát Zsolt a friss adatokból. Samu János szerint a Mercedes-gyár beindulása mellett az is javíthatna a képen, ha gyorsan sikerülne megállapodni az IMF-fel, ez ugyanis csökkenthetné a hitelek felárát. Kondrát Zsolt szerint viszont az IMF-megállapodásnak számottevő hatása inkább 2013-ban lehetne, mivel akkorra dobná meg a külföldiek beruházásait.

Nem kell majd csökkenteni az adósságot

Ha beigazolódnának a recessziós félelmek, az az államadósság és a költségvetési deficit szempontjából is új helyzetet teremtene. Az új alaptörvény ugyanis kimondja, hogy az államadósságot mindig csökkenteni kell, de ha a GDP az év egészében visszaesést mutat, akkor ehhez az előíráshoz nem kell tartania magát a kormánynak. Hogy ebben a helyzetben hogyan tenne a kabinet, arról egyelőre nem tudni semmit, de eddig az Orbán-kormány az államadósságot tartotta az ország első számú legyőzendő ellenségének.

Ha a gazdaság recesszióba kerül az idén, akkor az a költségvetési hiányt is kicsit megdobhatja. A kormány pár héttel ezelőtt, amikor egy 150 milliárd forintos idei megszorító csomagról határozott, még úgy számolt, hogy 0,1 százalékos gazdasági növekedés esetén tudná a költségvetési hiányt a vállalt szintre leszorítani. Ha viszont a Brüsszel által jelzett 0,3 százalékos visszaesés valósulna meg, akkor a költségvetési deficit durván 35-40 milliárd forinttal túllépné a vállalt mértéket, és egy újabb kiigazításra lenne szükség.

Más is döcög

Nem csak a magyar gazdaság teljesített rosszabbul a vártnál, de azért voltak olyan országok is, amelyek erőteljesebb teljesítménnyel büszkélkedhetnek. A cseh gazdaság a várt stagnálással szemben 1 százalékkal visszaesett, a román gazdaság 0,3 százalékkal bővült ugyan, de ez is elmaradt a várakozásoktól. A jól teljesítők között ott vannak a szlovákok, ahol a GDP éves alapon több mint 3 százalékkal bővült, és a németek, ahol az előző negyedévhez képest a várt nulla helyett 0,5 százalékkal bővült a gazdaság, éves szinten pedig 1,7 százalékkal ugrott a GDP.

Az eurózóna összessége - éppen a jó német adatnak köszönhetően - stagnált, ez történt Franciaországban is. Spanyolországban és Portugáliában azonban 0,3, illetve 0,1 százalékkal visszaesett a gazdasági teljesítmény, és van, aki szerint lehetett volna sokkal rosszabb is a két ország helyzete. Az OTP Bank globális piaci elemzésében megjegyzi, hogy az enyhe mínusz alapján feltételezhető, hogy az utóbbi két országban még nem kellő mértékben indultak el a költségvetési szigorítások.

"Európa stagnálása azt is jelenti egyben, hogy a magyar gazdaság leszakadása a fejlett nyugat-európai térségtől és az eurózónától folytatódott" - húzta alá Németh.

forrás: Origo
vissza