Külföldön is kiakadtak Matolcsy új adójára

2012.05.13.

Külföldön is kiakadtak Matolcsy új adójára

Az európai nagy biztosítóházakat meglepte, hogy az előzetes bejelentésekkel szemben nem európai mintájú, azaz nem fogyasztási jellegű lesz az új biztosítási adó. A szakértők szerint hiú ábránd a piac újrafelosztásában reménykedni: az elmúlt évek különadója miatt veszteséges biztosítóknak tőkepótlás kell majd.

A magyar biztosítóknak Európában példátlan módon a korrigált díjbevétel alapján számított adó csökkenti a profitjukat, immár 2010 óta - mondta a Napi Gazdaság Online megkeresésékre Sergio Balbino. A Generali Biztosító olasz anyavállalatának ügyvezető igazgatója egyértelművé tette: bár a Széll Kálmán Terv 2.0. bejelentéskor úgy látták, hogy a Magyarországon végre olyan biztosítási adó bevezetését irányozták elő, amely európainak minősül, s így hasonlatos ahhoz, amely Olaszországban és más országokban létezik. Azóta kiderült, hogy a magyar biztosítási adó továbbra is szembemegy az EU más tagországaiban megszokott renddel és a kormányzati kommunikáció ellenére továbbra sem fogyasztási adó jellegű. Európa harmadik legnagyobb, 1831-ben alapított biztosítójának ügyvezetője nehezményezte, hogy az új adó bevezetéséről előzetesen a tervezetet kidolgozó Nemzetgazdasági Minisztérium nem egyeztetett a Magyar Biztosítók Szövetségével. Ennek következtében számos, a hazai biztosítási piac jövőjét veszélyeztető, ráadásul a feltételek teljesítése esetén indokolatlan költségekkel járó megoldás született - vélik a pénteken beterjesztett törvénytervezetet áttanulmányozó szakértők.

Miként a Generali vezetője is említette, Európa legtöbb országában valóban van adó a nem életbiztosításokon, ám a kontinentális gyakorlat szerint az adó valóban fogyasztási adó jellegű, azaz a díjhoz kapcsolódik, és eképp egyértelmű, hogy a biztosítást megvásárló ügyfél fizeti. Az unióban ugyanakkor általánosnak mondható, hogy az adót a biztosítók külön soron tüntetik fel. Az adókivetés, illetve annak mértéke jól jellemzi az adott ország biztosítási piacának fejlettségét: aligha lehet meglepő, hogy az átlagos biztosítási költés tekintetében az uniótól messze elmaradó régiónkban lényegében nincs adóterhelés a nem életbiztosításokon (csak Szlovákiában van a nálunk is évek óta meglévő tűzadó). Magyarországon az átlagos (összes, tehát életbiztosításokkal együtt számított) biztosítási költés 300 euró, míg Ausztriában 2000 euró felett van.

A biztosítók adták - az állam elvette

A nemzetgazdasági miniszter azon érvelése, amely szerint a baleseti adó bevezetése bizonyította, hogy az adó keltette mozgás jót tesz a biztosításokat igénybevevőknek, sokak szerint nem állja meg a helyét. A piac ugyan valóban versenyez, amit mindennél jobban mutat, hogy az előzetes vélekedések ellenére az idei kgfb-díjak drasztikusan tovább estek, ám a szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy ennek semmi köze nem volt a baleseti adó bevezetéséhez, sőt. A biztosítók díjkalkulációi ugyanis már megvoltak az adó bejelentésének idejére, a 30 százalékos extrateher így csak arra volt jó, hogy elvegye a biztosítók által kínált díjcsökkentés jelentős részét az ügyfelektől.
A baleseti adó esetében ugyanakkor az adókivetés nem okozott komolyabb problémát a biztosítóknak, hiszen azt a saját díjaikon felül kellett kimutatniuk. A kormány új javaslata ugyanakkor most ezt is megváltoztatja és a baleseti adót esetében is kizárja a fogyasztási adó jellegű kivetést.

Tőkepótlásra lesz szükség

A fentiek nyomán a teljes teher a biztosítók vállára zuhan, s ez az, ami miatt az új adó kizárja az érdemi élénkülés lehetőségét. Az új adó ugyanis egyformán sújtja a régi és az új termékeket, ám míg az új konstrukciókat lehet úgy kialakítani, hogy azok már a biztosítási adóval együtt is megfelelőek legyenek, a régebbi termékekre egyszerűen nem lehet ráhúzni az adóterhet - hiszen azok kialakítása még enélkül történt. A szakértők szerint ugyanakkor csak elvi lehetőség marad a piac újrafelosztása, hiszen a feltörekvő biztosítók szinte kivétel nélkül veszteségessé váltak az unikális bankadó, illetve a piaci visszaesés miatt. Mindez azt jelenti, hogy számukra a saját portfólió fenntartása jelent majd igazi feladatot, márpedig egy tőkepótlásra szoruló biztosító aligha kergethet merész álmokat.

Ráadásul, ha a törvényjavaslatban szereplő, elkapkodottan megszületett megoldás maradna érvényben, a biztosítókra még indokolatlan többletterhek is rakódnának: az adó feltüntetése nélkül ugyanis az alkuszi jutalékot is az adóval emelt összegre kellene kifizetni, ráadásul az iparűzési adó alapjába is beleszámítana a költségvetésnek fizetett adó.

Alulbiztosítottság - növekvő társadalmi költség

A fentiekből következően komoly a veszély, hogy az adóval - átterheléssel vagy anélkül - a biztosítottak járnak majd rosszul. A jövőben ugyanis azonos kockázatokra bizonyosan többet kell majd fizetniük az ügyfeleknek, illetve bele kell nyugodniuk abba, hogy kisebb szolgáltatást kapnak csak a biztosítótól baj esetén.

Miután a nem életbiztosítási piac az elmúlt években folyamatosan zsugorodott - díjbevételben a 2005-ös szint alatt áll a piac -, boritékolhatóan komoly mértékben megugrik majd az alulbiztosítottság. Ez pedig - hívják fel a figyelmet a szakértők - azzal jár majd, hogy komolyabb káresemény esetén a társadalom (állam) lesz kénytelen komolyabb mértékben viselni a terheket. Biztosítói képviselők szerint elhamarkodott a pusztán bevétel-alapú gondoskodás. Példaként a támogatott mezőgazdasági biztosításokat hozzák fel: itt az állam 3 milliárd forinttal maximum 65 százalékos díjtámogatásban részesíti a gazdákat, ám azzal, hogy a lehetőséggel élve a biztosítottság jóval komolyabb mértékűre nő, a költségvetésnek egy aszályos, vagy épp túl sok csapadékot hozó 2013-ban a korábbi évekkel szemben tízmilliárdokkal is kisebb kiadása jelentkezik majd. Vagyis a biztosítási penetráció növekedése összességében hozzásegítené az államot az uniós vállalások teljesítéséhez - ráadásul épp a Brüsszel által fontosabbnak tartott kiadáscsökkentés révén.

Költséges túlszabályozás
A kormány kényesen ügyelt arra, hogy ne érje jogsérelem a fogyasztókat, így a beterjesztett javaslat szerint azok az autósok, akik az év során váltanak kötelezőt, és így következő biztosítási évfordulójuk már 2013-ra nyúlik, a jövő évre szóló biztosítási adó összegét visszakaphatják a biztosítójuktól, akik pedig jövőre az új adó szabályainak megfelelően immár saját pénzből befizetik majd. Ez az öszvér megoldás ugyanakkor önmagában több tízmilliós mérhető indokolatlan adminisztratív és it-költségeket hoz be az új rendszerbe. A felesleges megoldás helyett egyszerűbb megoldás lenne, ha a törvény arról rendelkezne, hogy a 2013-ban bekövetkező biztosítási évforduló után kell alkalmazni az új adószabályokat - legalábbis a kgfb esetében.
forrás: Napi Gazdaság
vissza