Ilyen lesz az új egészségügy

2012.04.19.

A gálánsabb cégek dolgozóit és a gazdagokat soron kívül és hálapénz nélkül gyógyítják a magyar állami egészségügyben, ha a magánbiztosítókon keresztül kérik az ellátást. A magántőke privatizáció nélkül ömlik a rendszerbe.

Jól járnak a gazdagabb és a szegényebb betegek is, a kórházak, az orvosok és maguk a biztosítók - mindenkinek nyerő játszmaként hirdetik az új egészségügyi modellt a hazai magánbiztosítók, amelyek egy, az idén életbe lépett adóváltozás révén jóval nagyobb szerepet kaphatnak az állami egészségügyi ellátásban.

Magánorvosok, magánrendelők, magánkórházak eddig is léteztek, a tehetősebbek eddig is saját pénzükből fizették a gyógyíttatásukat, de most másról van szó. A magán- és állami finanszírozás kereszteződése indult meg egy aprócska adóváltozás hatására. Januártól a munkáltatók adó- és járulékmentesen vehetnek bizonyos egészségbiztosításokat az alkalmazottaiknak (a szabály részleteit a cikkünk végén lévő keretes írásban olvashatja). Az év első hónapjai azt mutatják, hogy a biztosítók szép sorjában betörnek a kapun.

A gazdagok kiállhatnak a sorból

Az alapötlet a következő: a biztosítók havi 5-30 ezer forintos biztosítási díjért cserébe azt ígérik, hogy a velük szerződők gyorsabban és jobb szolgáltatáshoz juthatnak, kikerülhetik az olykor többéves várólistákat, és egy fillér hálapénzt sem kell fizetniük. A biztosítási díjakból a rendszerbe bekerülő pluszpénz a kórházakhoz és egészségügyi intézményekhez kerül, ahol ebből több fizetést lehet adni az ott dolgozóknak, fel lehet újítani a kórtermeket, vagy új eszközöket lehet vásárolni. Elméletileg tehát az államilag finanszírozott ellátások színvonala is javulhat, és azáltal, hogy a magánbiztosítottak kiállnak a sorból, végső soron a szegényebb, nem fizetős betegek várólistája is rövidülhet.

Mindehhez az is kell, hogy a kórházaknak kihasználatlan kapacitásaik legyenek, vagyis olyan üres órák és műtők, amelyekben a magánbiztosítós fizetős pacienseket úgy tudják ellátni, hogy ezzel valóban ne sorolják még hátrébb a közfinanszírozott betegeket. Jóllehet az intézmények folyamatosan panaszkodnak az orvosok és a nővérek túlterheltségére, fölös kapacitás a biztosítók és a Magyar Kórházszövetség szerint is bőven van a rendszerben, mivel az Országos Egészségpénztár (OEP) volumenkorláttal dolgozik, vagyis egy bizonyos szint fölött akkor sem téríti meg az ellátás költségeit az intézményeknek, ha több műtétet tudnának elvégezni.

Ebbe a résbe tudnak benyomulni a magánbiztosítók és ügyfeleik, amelyek/akik pluszpénzzel lekötik a szabad orvosokat és eszközeiket. Fizetni persze nem direktben az érintett orvosoknak fognak, hanem az adott intézménynek, amely a pénzt saját belátása szerint visszaforgatja a működésbe, közvetve az összes beteg javát és a hálapénz visszaszorítását szolgálva.

Mi mennyibe kerül? Megéri?

Az államnak fizetendő egészségbiztosítási járulék szintje nem csökken attól, hogy valaki pluszpénzért egészségbiztosítást vásárol. Ez mindenképpen extra tétel, amelynek összege attól függ, hogy ki hány éves, melyik biztosítótól milyen szolgáltatási csomagot vásárol. Egy 40 éves nőnek például, ha a Generalinál köt biztosítást, havonta 7167, 12 750 vagy 17 417 forintot kell fizetnie, az alap, a közepes vagy a topkategóriás szolgáltatásért.

Cserébe 24 órás telefonos egészségügyi tanácsadást, szűrővizsgálatokat, pszichológiai tanácsadást, laborvizsgálatokat, mindenféle szakrendelést igénybe vehet, a felsőbb csomagokért pedig ambuláns műtéteket, egynapos sebészetet vagy kiemelt szintű kórházi fekvőbeteg ellátást kaphat úgy, hogy ezért nem kell a várólistára kerülnie. A vizsgálatokat minden esetben háziorvosi, gyermekorvosi vagy üzemorvosi beutaló előzi meg, az ellátás pedig valamelyik magánintézményben vagy közkórházban történik.

Éves szinten - a konkrét példánál maradva - ez 86-210 ezer forintot jelent, ami nem kevés, de hogy kinek mennyire éri meg, az teljesen változó. Aki amúgy is évente többször jár magánrendelésekre (fogorvoshoz, nőgyógyászhoz, allergiavizsgálatra vagy gasztroenterológushoz), és ezekért alkalmanként otthagy legalább 10-20 ezer forintot, vagy bekalkulál egy terhességet és szülést is, akkor jobban járhat a havi fix biztosítási díjjal. Ha viszont valaki egyáltalán nem veszi igénybe a magánrendeléseket, hálapénzt sem fizet, és élete végéig makkegészséges, annak nyilvánvaló pénzkidobás az efféle biztosítás, csak ezt előre elég nehéz megmondani.



Igény van rá

A piacnyitást nem előzte meg nagy csinnadratta, a kormány semmilyen egészségügyi privatizációt nem hirdetett (sőt most készül állami tulajdonba venni az önkormányzati kórházakat), a rendszer átalakulása és magánforrásokból történő feltőkésítése januárban mégis elindult. A soron kívüli kórházi kezelést vagy magánellátást lehetővé tevő egészségbiztosítások gombamód szaporodnak. Az eddigi három szereplő - az Union, az Uniqua és az ING - mellé idén a Generali is a piacra lépett (utóbbi már az új szabályokhoz szabott szolgáltatással), és mindenhol áttörést tapasztalnak.

"Meghússzorozódott azok száma, akik nálunk érdeklődnek" - mondta el Lányi András, az egészségbiztosításokat értékesítő UFS Group brókercég ügyvezetője, aki az elmúlt két évben összesen 1800 unionos biztosítottra kötött szerződést, de idén ennek többszörösére számít. Egyelőre a kisebb cégek és a magánszemélyek vannak többségben, de az már most látszik, hogy a cafeteria-kerettel dolgozó nagyobb munkáltatók jövőre óriási keresletet támaszthatnak a fizetős szolgáltatások iránt.

Az ING-nél is felpörgött az üzlet, Kovács Zsolt elnök-vezérigazgató szerint a korábbi heti 5-10 új szerződés helyett 30-40 biztosítást adnak el, ami önmagában még mindig elenyésző más biztosításokhoz képest, de fordulópontot jelez. "Nem vagyunk ahhoz hozzászokva, hogy maguktól jelentkezzenek az ügyfelek, de most ez történik" - mondta Paál Zoltán, a Generali vezérigazgató-helyettese is, aki a várakozáson felüli rajt után év végére már 5-6 ezer biztosítottal számol.

"Itt kelet-európai trehányság van"

"Az alapötlet jó és elvileg működőképes, csak az a probléma, hogy a pluszpénz újfajta érdekeltségeket generálhat a rendszerben, és nem biztos, hogy ez a betegek, a szegényebb betegek érdekeit fogja szolgálni" - mondta Sinkó Eszter, a SE Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese. Az egészségügyi közgazdász szerint a magánforrásokra mindenképpen szükség van, mivel évente csak a működtetésben mintegy 50 milliárd forintnyi hiány van kódolva a rendszerbe, és minimum még egyszer ennyi pénz kellene az épületfelújításokra. A kórházi kapacitások egy része ugyanakkor kihasználatlan, a koncepció gyakorlati megvalósítása mégis több buktatót rejt.

Sinkó attól tart, hogy az OEP kellő kontrollja nélkül a kórházak elvileg megtehetik, hogy erőforrásaikat azokra a területekre csoportosítják át, amelyeknél nagyobb a fizetős paciensek kereslete, így a korábbinál kevesebb kapacitás áll majd a nem fizető, tb-betegek számára.

Forrás: AFP/Photoalto/Odilon Dimier

Sőt, szerinte akár az is elképzelhető, hogy azoknál a beavatkozásoknál, amelyeknél érezhetően több a fizetős vendég, még direkt meg is nyújtják az egyébként szokásos várólistát. Ezzel ugyanis még vonzóbbá lehet tenni a magánbiztosításon keresztüli ellátást, még többen fizetnek a lista kikerüléséért, és még több forráshoz jut a kórház. "Nem mondom, hogy ez fog történni, de a magyar gondolkodást ismerve ez sajnos reális veszély. Itt nem nyugat-európai szigorúság van, hanem kelet-európai trehányság, ahol mindenki a kiskapukat keresi, mindenki áthágja a szabályokat, és cinkosként összekacsint" - fogalmazott.

Rossz esetben így az lehet az egész folyamat végeredménye, hogy bizonyos szolgáltatások részlegesen vagy teljesen kikerülnek az államilag finanszírozott egészségügyből, és fizetőssé válnak, és továbbra is az jár jól, aki eddig is jól járt. "A gazdagabb betegek eddig hálapénzzel rövidítették le a várólistát, mostantól megveszik a magán egészségbiztosítást, de ettől a szegényebb betegek nem kerülnek jobb helyzetbe, a közfinanszírozott várólista nem fog csökkenni, csak akinek van pénze, az legálisan jut előrébb" - mondta Sinkó.

"Evolúcióra számítunk"

"Attól, hogy valami nincs jól szabályozva, nem az a megoldás, hogy ne is tegyünk pénzt a rendszerbe" - veti fel az aggályokra reagálva Paál Zoltán, aki szerint elképzelhető, hogy az új rendszer evolúciója során bizonyos anomáliákat ki kell küszöbölni, és további szabályokat is kell alkotni. A Generali vezérhelyettese szerint, ha a biztosítókon keresztül pluszpénz jut az ellátásba, azt nehéz nem pozitívan értékelni, mert "bár lehet éhkoppon tartani az egészségügyet, attól nem lesznek elégedettebbek a betegek".

"Egyfajta evolúcióra számítunk. Elindul a finanszírozás, amire néhányan talán nem úgy reagálnak a szolgáltatói oldalon, ahogy az egészséges lenne, erre viszont a szabályozók változnak, kiküszöbölik a kiskapukat, és ez addig folytatódik, amíg a rendszer valóban elér a win-win állapotba" - fogalmazta meg Paál Zoltán. Megkestük az OEP-et is azzal a kérdéssel, hogy fel van-e készülve a hivatal az esetleges visszaélések kiszűrésére, illetve milyen intézkedésekkel, ellenőrzésekkel próbálják meg garantálni azt, hogy senki ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe a piacosodó egészségügyben. Kedden délben feltett kérdéseinkre eddig nem kaptunk választ.

A magántőke megjelenésének egyelőre nem számszerűsíthetők a hatásai, a várólisták az év első két hónapjában ettől biztosan nem rövidültek, de nem is lettek hosszabbak. Az OEP honlapján elérhető legfrissebb adatok szerint februárban a legtöbbet térdprotézisműtétre kellett várniuk a betegeknek, a szombathelyi Markusovszky kórházban például több mint 7 évet, csípőprotézis-műtétre több kórházban 3-4 évet, egy szürkehályog-operációra pedig néhány hónapot, de - megint csak Szombathelyen - akár 3 évet is. A várólisták hossza kórházanként igen nagy eltéréseket mutat, és a kisebb beavatkozásokat gyorsabban elvégzik a kórházak. Egy mandulaműtét néhány hét alatt mindenhol megvan, egy laparoszkópiás epeműtéttel pedig maximum 2-3 hónapig várakoztatják a betegeket.

Valaki belobbizta

A piacra lépő biztosítók vezetőit is meglepte az a tavalyi adómódosítás, amely megnyitotta az állami egészségügyet a magánbiztosítók előtt. Az [origo] által megkérdezett társaságok évek óta harcolnak a kedvezőbb adózási szabályokért, a legfájóbb pont a hosszú távú életbiztosítások után járó, néhány évvel ezelőtt megvont szja-kedvezmény visszaállítása és az egészségbiztosítások ösztönzése volt. Az előbbi törekvést a tavalyi adótörvények kidolgozásánál sem koronázta siker, az egészségbiztosításoknál azonban áttörést jelentett az, hogy a munkáltatók adó- és járulékmentesen vehetnek ilyen biztosítást az alkalmazottaiknak. A módosító javaslatot tavaly karácsony előtt Szijjártó Péter jegyezte, ami az akkori értesülések szerint magát az egészségügyi államtitkárt ismeghökkentette.

Korábban az szja-törvény csak a balesetbiztosításra és a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díjára adott teljes adómentességet, ez bővült ki idén januártól "a visszavásárlási értékkel nem rendelkező baleset- és betegségbiztosítás díjával" (a visszavásárlási érték azt jelenti, hogy a szerződés a futamidő előtt felmondható, és a biztosító meghatározott összeget kifizet a szerződőnek). Ha egy cég korábban betegségbiztosítást kötött a dolgozóira, akkor a természetbeni juttatások után járó 98 százalékos közterhet kellett lerónia.

Ehhez képest óriási ösztönzés a teljes adómentesség, amellyel párhuzamosan a biztosítási törvény is módosult: a "baleset- és betegségbiztosítás" kifejezés az "egészségbiztosítással" is helyettesíthető. A változások elsősorban a cégeknek kedveznek, a nagyobb multik például minden más cafeteria-elemnél kedvezőbben építhetik be juttatásaik közé az egészségbiztosítást, de a magánemberek szemében is vonzó az, hogy amit eddig hálapénzért és zavarosan intéztek, azt rendes tarifáért, borítékok nélkül tehetik meg.

forrás:origo

vissza