Hat év alatt csúszott bóvliba Magyarország

2011.12.28.

Hat év alatt csúszott bóvliba Magyarország

Magyarországot 2005-ig fokozatosan egyre feljebb, utána viszont már csak lefelé minősítették a nemzetközi hitelminősítők. A felminősítések sorát a Bokros-csomag indította el, majd a Gyurcsány-kormány fordította meg.


Magyarországot 2005-ig fokozatosan egyre feljebb, utána viszont már csak lefelé minősítették a nemzetközi hitelminősítők. A felminősítések sorát a Bokros-csomag indította el, majd a Gyurcsány-kormány fordította meg.

Csütörtök éjszaka bóvli, azaz befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta Magyarország hosszú távú devizaadósságát a Moody's, amely e lépésével 15 éves periódusnak vetett véget.

Az ország adósbesorolása utoljára 1996-ban volt a befektetési küszöb alatt, durván kilencévnyi hegy-, majd hatévnyi lejtmenet után ide tért most vissza. A másfél évtizedes periódus elején a Bokros-csomag volt az, amely mindhárom hitelminősítőnél feljavította Magyarország osztályzatát, majd a periódus közepén az euróbevezetési menetrend nyilvánvaló bukása és a Gyurcsány-kormány költségvetési politikájának hiteltelensége hozta meg a fordulópontot. A 2006 óta tartó fokozatos leminősítés végpontjaként az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának kérdőjelei és a recessziós kilátások következtében - ha csak a három nagy hitelminősítő egyikénél is, de - újfent a befektetési küszöb alá esett az ország minősítése.

A Bokros-csomagtól az ezredfordulóig

Magyarország hosszú lejáratú devizaadósságának besorolása 1995-ben még mindhárom hitelminősítőnél a befektetésre nem ajánlott kategóriában volt. 1996 áprilisában a Fitch lépett elsőként, és a bóvli határán lévő osztályzatra javította a besorolásunkat, majd októberben a Standard & Poor's (S&P), decemberben pedig a Moody's is a küszöbig emelte. Az ezt követő három évben további két lépcsőt léptünk felfelé mindhárom intézménynél, miután az 1995-ben elindított Bokros-csomag éreztetni kezdte makrogazdasági hatását.

A kiigazító csomagot ugyan számos kritika érte amiatt, hogy végrehajtása az életszínvonal jelentős zuhanásával járt együtt, és bírálói szerint indokolatlan fájdalmakat okozott a társadalomnak, a makromutatók tükrében azonban roppant eredményes volt. Az államháztartás hiányát sikerült leszorítani, a gazdaság külső és belső egyensúlya helyreállt, és bár azonnali hatásként lelassult a gazdaság, 1997-től elkezdődött a gyorsulás.

2000-2005: Magyarország a régió legjobbja

Hitelminősítői szempontból jó év volt a 2000-es: februárban az S&P, novemberben a Moody's és a Fitch is újból felminősítette Magyarországot, miáltal az ország már az elsőrendű befektetési kategória legalsó fokára ért. Az akkori indoklás szerint Magyarország teljesít a legjobban a közép- és kelet-európai térségben a szerkezeti reformok és az uniós harmonizáció terén, amit minden tekintetben javuló makromutatók támasztanak alá.

"Magyarország gazdasági teljesítményét erőteljes növekedés, felívelő export és szilárd beruházási háttér jellemzi, ami csökkenti az egységnyi munkaerőköltséget, növeli Magyarország piaci jelenlétét az EU nagy hozzáadott értéket termelő szektoraiban, és javítja a folyó fizetési mérleget. A költségvetés helyzetében folytatódik a lassú javulás, s a maginflációs trend változatlanul lefelé mutat" - olvasható például a Moody's indoklásában.

2002-ben a Moody's - a három intézmény közül egyedüliként - további két osztályzattal javította a besorolásunkat, amely ekkor érte el A1-es csúcsosztályzatát. A Moody's akkor azt emelte ki indoklásában, hogy Magyarország európai uniós csatlakozási folyamata már visszafordíthatatlannak tekinthető, az ennek következtében fellépő integrációs folyamatok pedig lényegesen csökkentik bármiféle gazdasági válság valószínűségét.

Hiteltelenné vált a költségvetés, elúszott az eurócél

A Fitch leminősítését, három évvel később, Mikulás napján kapta kézhez 2005-ben Magyarország, hatására - ennél az intézménynél - az ország a legjobb befektetési kategóriából a közepes befektetési csoportba csúszott. Az indoklás szerint azért, mert a magyar kormány (akkor Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök) konvergenciaprogramja irreális, és az euró bevezetésének időpontja akár 2014-re is eltolódhat, vagyis az akkori menetrendhez képest négy évvel csúszhat.

A Fitch lépését alapvetően a költségvetési hiányszámok váltották ki, a magyar kormány GDP-arányos államháztartási deficit-előrejelzése ugyanis a 2003 augusztusában benyújtott előcsatlakozási programban a 2003-2006-os időszakra jelentősen eltértek attól, amit a piac várt.

Mindehhez hozzátették még, hogy "minden értelmezés szerint igen súlyos a helyzet romlása, és a közfinanszírozási rendszer mára fenntarthatatlan pályára került", továbbá, hogy "a költségvetési célok állandó átlépése és az elszámolási módszerekben alkalmazott nem átlátható változtatások aláásták a költségvetési politika hitelességét". A Fitch vezető elemzőjének egyébként sem a Gyurcsány-kormányról, sem pedig az akkor ellenzékben működő Fideszről nem volt hízelgő a véleménye, mint megjegyezte: "a kormány eddigi (költségvetési) teljesítménye nem ad okot túlzott bizalomra, és a Fidesz retorikája sem nagyon bátorító". Véleménye szerint egyik párt sem mutatott fel koherens középtávú közfinanszírozási reformprogramot, és a magyar lakosság sem tűnik felkészültnek megszorításokra a választások után. 

Gyurcsány nyert, Veres János tiltakozott

A Fitch lépését egy éven belül követte a másik két hitelminősítő: 2006 júniusában - hat nappal a második Gyurcsány-kormány hivatali esküjének letétele után - a S&P, decemberben pedig a Moody's is lépett. Az indoklás hasonló volt: 2014 előtt nem lesz euró, a magas deficit törékennyé tette a forintot, magas az államadósság is, és további adósbesorolási rontás is elképzelhető.

A hírre - csakúgy, mint általában a többi leminősítésre - esni kezdett a tőzsde, erősödött az euró (akkor még csak 272 forintig), a magyar pénzügyminiszter (Veres János) pedig nem értett egyet a hitelminősítők indoklásával, mert mint mondta, "a döntés a múltat minősíti". Veres akkoriban "politikai vitát" emlegetett, mert szerinte a külföldiek a számok alapján ítélnek, nem a tényleges lehetőségek szerint. "A hitelminősítők a szociális támogatásokat radikálisan vágnák vissza, de a kormánynak ilyen drasztikus szándékai nincsenek" - jegyezte meg 2006 júniusában.

A Moody's mindehhez decemberben annyit fűzött hozzá, hogy "bár a jelenlegi kormány kiigazító csomagja elismerésre méltó és hosszú távú kihatású, az általa kitűzött célok nem fognak maradéktalanul teljesülni". Az akkori leminősítés egyébként nem érte váratlanul a piacot, a korábbi híresztelések egyszerre kétfokozatnyi rontásról szóltak.

Jött a válság és újabb pofonok

A gazdasági válság begyűrűzésekor 2008 novemberében néhány nap leforgása alatt kaptuk a nyakunkba mindhárom intézmény leminősítését. A Moody's akkor arra hivatkozott, hogy "a korábbi évek nem megfelelő gazdaságpolitikája növeli az ország sérülékenységét", a Fitch pedig a várható recesszió súlyosságát emelte ki. Hozzátették ugyanakkor, hogy a Magyarországnak jóváhagyott pénzügyi védőcsomag jórészt megszünteti a külső finanszírozási kockázatokat. A S&P viszont nem egyértelműen pozitívumként állította be az akkori IMF-hitelmegállapodást, mondván, a hitelkeret miatt a magyar adósságállomány 66-ról 78 százalékra bővülhet.

A következő csapást 2009. márciusban kaptuk, amikor a S&P-nél - a három közül elsőként - olyanmélyre süllyedtünk, hogy már csak egy lépcső választotta el az országot a bóvli besorolástól. A hitelminősítő a korábban prognosztizáltnál nagyobb recesszióval és a befektetői bizalom megingásával indokolta döntését, amelynek ekkor már 300 forint feletti euróárfolyam volt az ára. A S&P 6 százalékos visszaesést jósolt 2009-re, 2010-re pedig 1 százalékos mínuszt, és megjegyezte, hogy a kilátásokat nehezíti a megnőtt politikai bizonytalanság, "miután Gyurcsány Ferenc kormányfő gyakorlatilag lemondott".

A Moody's hasonló lépésére csak egy napot kellett ezt követően várni, igaz, ez esetben még két fokozattal a befektetési küszöb felett maradt a magyar adósbesorolás. Kommentárjában a hitelminősítő megjegyezte, hogy a magyar gazdaság már a globális gazdasági krízis kezdetekor gyengébb állapotban volt, mint a többi közép-európai állam, illetve, hogy a jelentős külső finanszírozási igények miatt Magyarország különösen kiszolgáltatott, és korlátozott a pénzügypolitikai és a költségvetési mozgástere.

Az IMF, az EU és a Világbank 20 milliárd eurós védőhálójával kapcsolatban az volt a hitelminősítő véleménye, hogy Magyarország külső segítségre szorul finanszírozási szükségleteinek fedezéséhez, de a védőháló enyhíti a finanszírozhatósággal kapcsolatos aggodalmakat.

Sebezhetőség, nyugdíjreform, bóvli

A Bajnai Gordon vezette szakértői kormány időszaka némi megnyugvást hozott hitelminősítői fronton, de 2010 decemberében - immár az Orbán-kormány idején - újabb pofonokat kaptunk. Az elsőt megint Mikulás napján, a másodikat pedig afféle előkarácsonyi ajándékként december 23-án, amikor is előbba Moody's majd a Fitch lépett, és ezzel mindhárom intézménynél a bóvli határára kerültünk.

A döntést ismét Magyarország sebezhetősége és a költségvetési helyzete indokolta, de szerepet játszott a kormány nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos terve is. A Fitch vezető elemzője erről úgy nyilatkozott: a nyugdíjreform visszafordítása "önmagában is sajnálatos váltás" a magyar gazdaságpolitikában, mert Magyarország más EU-tagállamokkal összehasonlítva már jelentős előrehaladást ért el az idősödő társadalom problémájának kezelésében a tőkealapú nyugdíjpillér kiépítésével.

A Nemzetgazdasági Minisztérium - a legutóbbi leminősítéshez hasonlóan - akkor is sajnálatát fejezte ki a lépéssel szemben, és megjegyezte, hogy a Fitch fontos körülményeket hagyott figyelmen kívül, így például azt, hogy 2011-ben - Svédország mellett - Magyarország lesz az egyetlen olyan uniós tagállam, amely csökkenteni tudja az államadósságát. Mindez azonban láthatóan nem győzte meg a befektetőket és a hitelminősítőket, ezért az újabb leminősítés veszélye hosszú hetek óta a levegőben lógott. A korábbi várakozások szerint ugyan a S&P volt a legesélyesebb, amely meglépi az ország bóvlivá sorolását, de végül a Moody's tette ezt meg. 

Forrás: origo.hu

vissza