Elnézést kérek minden olvasótól - interjú Cséfalvay Zoltánnal

2012.02.09.

Nincs szükség gazdaságpolitikai fordulatra, a kormány által beindított reformoknak még idő kell, hogy kifejtsék a hatásukat - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az [origo]-nak. Szerinte az IMF-EU páros nem kifogásolja majd az egykulcsos személyi jövedelemadót, a kormány pedig mindent megtesz, hogy bebizonyítsa, a költségvetési hiányt fenntartható módon képes a kívánt határ alatt tartani.

Nincs szükség gazdaságpolitikai fordulatra, a kormány által beindított reformoknak még idő kell, hogy kifejtsék a hatásukat - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az [origo]-nak. Szerinte az IMF-EU páros nem kifogásolja majd az egykulcsos személyi jövedelemadót, a kormány pedig mindent megtesz, hogy bebizonyítsa, a költségvetési hiányt fenntartható módon képes a kívánt határ alatt tartani.

Készül-e már a válaszközlemény Kovács Árpádnak?

Aki ugye azt mondta, hogy a költségvetést... Mi is a legfrissebb, amit mondott?

A legfrissebb az volt, hogy a költségvetést valószínűleg módosítani kell az idén, de korábban a Költségvetési Tanács elnökének történő kinevezésekor azt is mondta, hogy gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. Készül-e tehát ezekre válaszközlemény?

Miért készülne?

Azért, mert sarkos válaszközlemény készült a minisztérium részéről olyanoknak, akik nagyon hasonlót mondtak. Így például Kopits Györgynek vagy Járai Zsigmondnak. 

A minisztérium dolga az, hogy a költségvetési hiányt szigorúan tartsa. Erre az évre a tervezett hiány a GDP arányában 2,5 százalékos. A növekedés persze nyilvánvalóan bizonytalansági tényező. A múlt kedden közölt értékelésében az EBRD 1,6 százalékos visszaesést jósolt 2012-re, szerdán az IMF jelentésében pedig 0,3 százalékos növekedés szerepelt. A külső szemlélők számára is elég nagy a bizonytalanság tehát, és nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is arról, hogy milyen növekedés várható. Nekünk is megvan a saját számításunk, amely 0,5 százalékos növekedéssel számol. Ha ennél alacsonyabb a növekedés, annak hatásai vannak a bevételi oldalon, márpedig a kormány eltökélt abban, hogy az államháztartási hiányt 2,5 százalék alatt tartsa. Ha szükséges, akkor a megfelelő lépéseket meg fogjuk tenni.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A korábbi nyilatkozatokat viszont a növekedési adatoktól függetlenül elég vehemensen visszautasította a minisztérium. A kérdés tehát az, hogy kell-e fordulat a gazdaságpolitikában?

Nem tudom persze, mire gondolnak, amikor arról beszélnek, hogy gazdaságpolitikai irányváltás. Én úgy látom, hogy egy nagyon széles reformsorozatot indított el a kormány. Tavaly ennek megteremtette a törvényi hátterét, és most indulnak el ezek a változások.

Magyarul azt mondja, hogy most fog majd működni az egész?

Így van.

De hát éppen most mondta, hogy gondok lehetnek a növekedéssel, miközben a kormány legfőbb gazdaságpolitikai ígérete éppen az volt, hogy különböző újszerű, unortodox megoldásokkal beindítja a gazdaságot. Ennek a jelei nem látszanak, ezért mondják többen, hogy fordulatra van szükség.

Jómagam azt a kifejezést nem szeretem, hogy unortodox, több ok miatt sem.

Borítsunk is erre fátylat, a vita inkább azon megy, hogy működnek-e, vagy sem.

A kormány arról a szilárd alapról indult, hogy növekedés és stabilitás egyszerre kell, és az igazi hangsúly az és szón volt. A bevezetett, nevezzük szokatlan lépéseknek egyetlen céljuk volt, az, hogy a kormány időt nyerjen azon reformok végigviteléhez, amelyekkel stabilizálható az államháztartás. Az ugyanis nagyon jól látható, hogy az államháztartást állandó kiadáslefaragással nem lehet stabilizálni, Görögország erre a legjobb példa.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Lassan viszont már két éve hatalmon van a kormány, amelynek gazdaságpolitikai módszereivel a bírálók szerint két probléma van: az egyik az, hogy nem működnek, a másik pedig, hogy egy olyan bizalomhiányt teremtett a gazdaságban, amely megnövelte az ország finanszírozási költségeit.

Három évre kérte bizonyos ágazatok segítségét a kormány azért, hogy ezzel stabilizálja az államháztartást. 2013-ban a válságadókat kivezetjük, a bankadót pedig megfelezzük. Ez alatt az idő alatt lehet végigvinni azokat a reformokat, amelyek valóban egy növekedési pályára állítják az országot. Ezek a reformok az idén beindulnak. Ősztől azonban Európában teljesen új helyzet állt elő. Novemberben az európai bankrendszerek gyakorlatilag fizetésképtelenek voltak, különböző jegybankok avatkoztak be a likviditás érdekében. A helyzet tehát annyira más, hogy mindez a magyar növekedési kilátásokat alapvetően befolyásolja.

A helyzet persze rossz, de azon az alaphelyzeten nem változtat, hogy Magyarországnak felzárkózó gazdaságként mégiscsak nagyobb növekedést kellene produkálnia, mint Németországnak. Ehhez képest ott tartunk, hogy annak is nagyon örülünk, ha annyival leszünk képesek növekedni, mint a németek.

Mikor volt magasabb a magyar növekedés a németnél? 2004-2008 között, de akkor a növekedést az állam és a lakosság eladósodása finanszírozta. Ebből az következik, hogy lehet ugyan nagyobb ütemben növekedni, mint a német gazdaság, de azt csak eladósodásból tudta finanszírozni az ország.

Viszont ez a kormány azzal lépett hatalomra, hogy majd egy olyan gazdaságpolitikát csinál, ami ezzel leszámol. De mintha még mindig ugyanott tartanánk.

Nem. Ennek a növekedésnek az elemeit teremtjük meg. A német munkanélküliség 5,5, a spanyol 22 százalékos. A német adat azért jobb, mert 2004-2005-ben végrehajtottak egy munkaerő-piaci reformot, amely rugalmassá tette a foglalkoztatást. Az, amit a magyar parlament a munka törvénykönyvével kapcsolatban elfogadott, az gyakorlatilag egy az egyben átülteti ugyanazt a rugalmas foglalkoztatási rendszert. Olyan reformokat hajtunk végre, amelyek a növekedést segítik elő, de nyilvánvalóan ezek időigényesek. A kormány pedig bizonyos szektorok segítségét kérte ahhoz, hogy a reformok végrehajtásához időt nyerjen.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]



Kérdés, hogy az intézkedések közben mennyire voltak kontraproduktívak? A végtörlesztés, a bankadó leállította a hitelezést, megölte a kkv szektort. A különadók miatt nem fektetnek be azokban a szektorokban,  amelyekben pedig befektetéseket várunk. Az egykulcsos adó ugyan pénzt hagyott a felső középosztálybeli családoknál, de ezt főleg import, és nem hazai termékekre költik.

Mindennek megvan az ára, a szokatlan intézkedéseknek is. De fontosabbnak tartom a kiszámíthatóságot, azt, hogy a kormány három évre kért segítséget, és betartja a szavát. 

Ezt persze a külvilág mintha nem érzékelné, hiszen a bírálatok másik eleme, hogy az intézkedések olyan bizalomhiányt teremtettek, amely Magyarország kockázati felárának növekedését, a leminősítést eredményezték. A befektetőknek az volt az érzésük, hogy itt bármi megtörténhet, ami bizonytalanságot teremtett.

A válságadók által érintett szektorok elfogadják, méltányolják a kérést. Nem azt mondom, hogy örültek neki. Viszont akceptálják...

Akceptálják a sajtótájékoztatókon, aztán, amikor konkrét befektetési döntést kell hozni, akkor nem ide hozzák a pénzt.


Számukra sokkal nagyobb probléma volt, hogy rendkívül gyorsan történt ezeknek az adóknak a bevezetése. Ebben igazuk van. Az ilyen lépéseket szélesebb körű egyeztetésnek kell megelőzni.

Nem a gazdaságpolitikai kudarc beismerése, hogy az ország megint az IMF-hez fordult? Mégiscsak visszatérünk ahhoz a szervezethez, amellyel annak idején pontosan azért szakadt meg a kapcsolat, mert ezen intézkedések jó részére nem adta áldását.

Magyarországon keveset foglalkozunk azzal, hogy mi is történik Európában. Fogalmunk sincs például, hogy lesz-e még a mostani formátumban euró az év végén is. Összesen 17 nagy európai csúcstalálkozó volt eddig a helyzet megoldására. Mindez óriási piaci bizonytalanságot okoz, amiben felértékelődik az, ha egy országnak van valamilyen biztonsági hálója. Az eurózóna tagoknak a közös pénz nyújt egyfajta biztonsági hálót.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Nekünk nyilvánvalóan csak az IMF létezhet erre, de a biztonsági hálót folyamatosan fenn lehetett volna tartani 2010-től is...

Igen, csak nem biztos, hogy végre lehetett volna hajtani ugyanazokat az intézkedéseket, amelyeket említettem.

Matolcsy György még nem is olyan régen arról beszélt, hogy az IMF-hez való visszatérés a gyengeség jele lenne. Vagy arról, hogy "ez a hárombetűs intézmény minden egyes intézkedésünket ellenzi, így hát, ha nem is rá, hanem ellene hangoljuk a kormányzati politikát". Ön pedig úgy beszél, mintha itt egy gyönyörű folytonosság lenne, aminek része, hogy visszakullogunk az IMF-hez.

Folytonosság abban a tekintetben nincsen, hogy ősztől, ahogyan mondtam, Európában teljesen új helyzet van, immár Olaszország és Spanyolország is bajban van. Ennek az alapvető következménye, hogy ezek az országok óriási finanszírozási igénnyel jelennek meg a kötvénypiacokon. Az eurózóna országainak az idén több mint ezermilliárd eurónyi lejáró hitelezést kell megújítaniuk. Nyilvánvaló, hogy ez felnyomja a hozamokat.

Milyen intézkedéseket vállal be Magyarország, hogy ebben a helyzetben megszerezze az IMF-EU védőhálóját?

Abban szerintem egyetértés van, hogy Magyarország képes lesz 3 százalék alatt tartani az idén az államháztartás hiányát...

Én nem ezt olvasom az IMF legutóbbi jelentésében, amely éppen arról ír, hogy további intézkedések lesznek szükségesek ehhez...

Az Európai Bizottság viszont 2,8 százalékot említ az előrejelzésében, de nyilvánvaló, hogy ez attól is függ, hogy ki hogyan látja az idei növekedés esélyeit. Én bízom abban, hogy a reformok, amelyeknek tavaly megteremtettük a jogi hátterét, előbb vagy utóbb meghozzák a hatásaikat. Ha pedig bármiféle elcsúszás van, akkor a kormány, mint mondtam, megteszi a szükséges intézkedéseket, mint ahogyan eddig is megtette.

Megteszi, de az EU-IMF párosnak az sem mindegy, hogy milyen intézkedésekkel, hogy mennyire egyszeri intézkedésekkel vagy mennyire fenntartható módon. 

Igen, az EU-nak abban vannak kétségei, hogy a költségvetési hiánycélt mennyire sikerül egyedi intézkedések nélkül elérni. Ezért gondolják úgy, hogy 2013-ban, amikorra az egyedi intézkedések hatása kimegy a rendszerből, további lépésekre lesz szükség.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Ez a Magyarország ellen folyó túlzott deficiteljárás egyik fő vitás pontja. Mivel fogjuk bizonyítani, hogy fenntartható módon tudjuk majd 3 százalék alatt tartani a költségvetési hiányt?

Ezek a tárgyalások zajlanak az Európai Bizottsággal. A 2013-as költségvetésről beszélünk, amelyet csak szeptemberben kell beadnunk a törvényhozásnak, tehát elég sok időnk van még, főleg úgy, hogy rengeteg bizonytalanság van a gazdasági helyzet megítélésében.

Az IMF éves jelentéséből nagyjából azt lehet látni, hogy milyen intézkedéseket, lépéseket nem néz jó szemmel a szervezet az egykulcsos adótól a végtörlesztésig. Mire számít a tárgyalások során?

Furcsának tartanám, ha az az IMF, amely sziklaszilárdan a szabad piacgazdaság mellett foglal állást, kifogást emelne az egykulcsos adó ellen, főleg mert az EU sok országában, az USA hét tagállamában van egykulcsos adó, vagyis nem ördögtől való. Amit a jelentésükben megemlítenek, az az, hogy túl bonyolultnak tartják az átmenetet. 

... az adminisztrációval, a bérkompenzációval. És azt is, hogy a gazdaságpolitikai sikeressége mégiscsak kérdéses, amint erről beszéltünk az előbb.

Ezt sokan vitatják, főleg a fogyasztási hatást, az egykulcsos adónak kimutathatóan jelentős gazdaságfehérítő, foglalkoztatásösztönző hatása is van, és versenyképesebbé is teszi a magyar gazdaságot.

Elképzelhetőnek tart olyan kérést, hogy az egykulcsos adó mértékét, éppen a költségvetési hiány tartása érdekében megemeljék?

Szerintem az egykulcsos adóval mint adónemmel nem lesz problémája az IMF-nek, legfeljebb az átmenet kezelésével.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Végül egy bónuszkérdés. Mikor frissítik végre a kormány honlapján az úgynevezett adósság-nyomásmérőt, ami az államadósság arányát mutatja a GDP-hez viszonyítva?

(nevet) Ez egy jó kérdés. Hol áll most?

Hol áll a valóságban?

Az Eurostat legfrissebb jelentése 2011 harmadik negyedévéről. Eszerint 82,6 százalékon áll a magyar adat, miközben az európai átlag 82,2 százalék, a német pedig 81,8 volt. 

A kormány honlapja ezzel szemben 76,1 százalékot mutat, miközben ugyanitt azt írják, hogy rendszeresen frissített adat.

Aki már működtetett honlapot, az tudja, hogy az ember először lelkesen feltesz információkat, és utána adódhatnak ilyen problémák, ám ne feledjük, a mindenkori adósságráta az aktuális forintárfolyamtól is függ. Elnézést kérek minden olvasótól! A honlap frissülni fog. (Az interjú megjelenésekor még nem frissült. Továbbra is 265,5 forint-euró árfolyamon számolja az államadósságot.)

vissza