Csendben huzakodnak a bankok és a kormány a végtörlesztési hajrában

2011.12.29.

Csendben huzakodnak a bankok és a kormány a végtörlesztési hajrában

Orbán Viktor miniszterelnök levélben buzdítja a közalkalmazottakat, hogy igényeljenek végtörlesztést, amelyhez kedvezményes munkaadói kölcsönt is ajánl, annak részletei azonban csak jövőre derülnek ki.

Orbán Viktor miniszterelnök levélben buzdítja a közalkalmazottakat, hogy igényeljenek végtörlesztést, amelyhez kedvezményes munkaadói kölcsönt is ajánl, annak részletei azonban csak jövőre derülnek ki. A támogatás egy korábbi formáját a Bankszövetséggel kötött kormányzati megállapodás ugyan korlátozta, de az egyezséget törvénye iktató parlamenti döntéseket Schmitt Pál köztársasági elnök még nem írta alá. A bankok közben hiteleket vonnak vissza és kamatot emelnek, a végtörleszteni vágyók pedig már csak órákban számolhatják, hogy meddig jelezhetik még igényüket.

Újszerű hitelkonstrukciót lebegtetett meg Orbán Viktor miniszterelnök a közalkalmazottaknak írt múlt heti levelében, valójában azonban a november óta élő munkaadói kölcsön lehető legnagyobb kihasználását tervezi a kabinet.

"A kormány segítséget kíván nyújtani az Ön devizahitelének rögzített árfolyamon történő végtörlesztéséhez - kedvezményes kamatozású forinthitel biztosításával" - írta a miniszterelnök a levelében, amelyben a decemberrel lejáró végtörlesztési lehetőség kihasználására buzdított.

Megkerestük a kormány sajtóosztályát, hogy részleteket kérjünk az újszerű konstrukcióról, de csak Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő szerda délutáni nyilatkozatát ajánlották figyelmünkbe. A szóvivő Orbán Viktor levelével egybecsengően nyilatkozott, azonban amíg a miniszterelnök csak körülírta, Szijjártó néven nevezte, hogy miben gondolkodik a kormány: munkaadói kölcsönt kapnának a közalkalmazottak az állami cégektől, szervezetektől a végtörlesztéshez. A Vidékfejlesztési Minisztérium kérdésünkre azt közölte, hogy közel 1200 devizahiteles alkalmazottjuk van, de azt nem tudják még, hányan élnek a végtörlesztéssel. A tárcánál 50 millió forint áll rendelkezésre munkaadói kölcsönökre.

 Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) alá tartozó minden cégnél, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kérésére anonim felmérést végeznek arról, hogy a cégnél hány embernek van devizahitele - tájékoztatta az [origo]-t az ügynökség kommunikációs osztálya. A felmérés előkészítését ismerő, de csak háttérben nyilatkozó forrás szerint a cél, hogy a kormány felkészüljön a munkaadói kölcsön nyújtására.

Egy csel a kormánytól

A kormány ezzel a lépéssel szembemegy a bankokkal kötött megállapodás szellemével, mert újra tágítja a végtörlesztők körét. A bankszövetségi megállapodás egyik pontja az volt, hogy szűkítik a végtörlesztési lehetőségeket: ha a munkáltatók adómentesen támogatni akarják dolgozóik végtörlesztését, december 31-ig kell folyósítani (tehát nemcsak igényelni, hanem kifizetni) a támogatást. A végtörlesztés korlátozó másik pont pedig az volt, hogy a február végi határidőről január végére hozták előre azt az időpontot, amíg fel kell tudni mutatni a végtörlesztéshez szükséges összeget.

Az aláírt megállapodás a jogszabályokban azonban még nem jelent meg. A befektetési alapokról szóló törvényhez illesztett törvénymódosításokat a parlament ugyan már elfogadta, Schmitt Pál államfő azonban még nem írta alá. A kihirdetés csak ezután történik meg, vagyis a kormány által aláírt megállapodás jogszabályokba való átültetése még nem hatályos: a közalkalmazottak által év végéig igényelt munkaadói kölcsönt nem kell december 31-ig folyósítani, mert azokra még nem vonatkozik az új szabály. Ha például pénteken hatályba lépne a megállapodás, a csütörtökön igényelt munkaadói kölcsönt akár még januárban is folyósíthatná az állam arra hivatkozva, hogy visszamenőlegesen, vagyis a korábban kezdett ügyekben nem érvényes a folyósítási korlátozás.

Vélhetően ez a magyarázata annak, hogy maga a kormányfő írt levelet a közalkalmazottaknak, ezzel is nyomatékosítva, ami a levélben is áll, hogy "az idő sürget. Ezért arra kérem, amennyiben élni kíván a végtörlesztés lehetőségével, jelezze ezt az Ön számára devizahitelt nyújtó banknál legkésőbb ez év december 30-ig, és jelezze szándékát munkahelyi vezetőjénél is" - olvasható a levélben.

A közalkalmazottaknak úgy kellene néhány nap alatt eldönteniük, végtörlesztenek-e, hogy nem tudják, pontosan mit is jelent a kormány által ajánlott hitel. "Magával a kamattámogatott hitellel kapcsolatos minden további információt január hónapban tudatja Önnel munkahelyi vezetője" - írta a kormányfő. Az érdeklődők a két ünnep között jelentkezhetnek, ekkor a bankjukhoz kell beadniuk a végtörlesztési igényt, és ezt a munkaadójuknál is jelezniük kell. Arra is felhívta a figyelmet a miniszterelnök, hogy "mindkét jelentkezés szükséges a kölcsön igénybevételéhez. Ha bármelyiket elmulasztja, nem tud élni a lehetőséggel".

Nem egyeztettek a Bankszövetséggel

Szintén a megállapodás szellemét sérti, hogy a Bankszövetség nem kapott előzetes tájékoztatást a miniszterelnök leveléről és annak tartalmáról. Sütő Andrea, a szövetség kommunikációs és marketingvezetője az [origo]-nak annyit mondott csak, hogy "hivatalos tájékoztatás nem történt" a kormány részéről. Ezzel ugyan betű szerint nem sérült a megállapodás, de a bankokat kellemetlenül érheti, hogy a kormány nem konzultált velük a lépéséről. A kormány ugyanis csak azt vállalta, hogy új szabályról "az Országgyűlés elé történő beterjesztése" előtt, illetve javaslatokról a "támogatásáról szóló döntést megelőzően" konzultál a szövetséggel. Most azonban csak annyi történt, hogy a kormány nem szólt arról, hogy a már meglévő lehetőségeket maximálisan kihasználja.

A konzultáció elmaradása azért is kényes téma, mert az írásos megállapodás előtt Matolcsy György korábban szóban tett ígéretett arra, hogy be fogják vonni a bankokat a devizahiteleseket érintő döntésekbe, később azonban a 7,5 millió forintos adómentes támogatási lehetőségről szintén nem egyeztettek a bankokkal, amit ezek nehezményeztek is.

A bankok pedig kamatot emelnek

A bankokat közben alaposan megterheli a végtörlesztők év végi rohama. A végtörlesztés hivatalosan 31-éig lenne elérhető, de egyrészt a szombat miatt, másrészt a bankok év végi zárójelentései miatt több fiók csak délig tart nyitva pénteken. Az [origo] megkeresésére több nagy magyarországi bank azt válaszolta, hogy a határidőhöz közeledve megnőtt az érdeklődés a végtörlesztés iránt.

Eközben banki oldalon azt tapasztalni, hogy a bankok egyre kevésbé tudják vagy akarják kiszolgálni kiváltó hitelekkel az ügyfeleket, ezzel pedig szűkülnek a végtörleszteni vágyók lehetőségei. A bankok magas kamatokat kérnek az ingatlanfedezetű hitelekért, amelyeket a végtörlesztők használhatnának, de az év vége felé közeledve már ez sem tűnt elégnek: több pénzintézet beszüntette a kiváltó hiteltermékét.

A K&H Bank december 24-én felfüggesztette a végtörlesztésre felhasználható hitelét, az FHB Bank kedden szüntette meg az Optimum Kiváltó Hitel elnevezésű termékét. A Budapest Bank azt közölte, hogy január 2-ával megszünteti a végtörlesztéshez igényelt forintalapú jelzáloghitel-kérelmek befogadását. A bank arra hivatkozott, hogy a végtörlesztési határidő január 30-ára való csökkentésével a hitelbírálati idő is csökkent, így leterheltek. A bank azt is közölte, hogy van olyan fiók, ahol a két órát is meghaladja a várakozási idő.

A Fundamenta Lakáskassza már októberben beszüntette a kiváltó hitelezést, mivel a szokásosnál ötször-hatszor nagyobb volt az igény, és ennél többet már nem tudtak volna feldolgozni. A hiteligénylés ugyanis az ügyfelek hitelképességének elbírálásával jár, amely többletterhet jelent a banki adminisztráció számára. A Bankszövetségtől Sütő Ágnes ugyan nem tudta megmondani, hogy pontosan mi az oka a termékek felfüggesztésének, azt azonban elmondta, ha a rendelkezésre álló források elfogynak, akkor be kell szüntetni, bármilyen hiteltermékről van is szó. Ez arra utal, hogy a végtörlesztők igényei túlfeszítették a bankok kereteit. A Fundamenta októberi bejelentésekor azt közölte, hogy 30-32 milliárd forintnyi hitelkihelyezést vártak idénre, de a végtörlesztés miatt már 40-45 milliárdot várnak.

"Mindegy hogyan, csak legyen meg"

Gergely Péter, a hitelközvetítéssel is foglalkozó Bankráció.hu hitelszakértője szerint a fentieken kívül az Oberbank, a KDB Bank, az Aegon és a Gránit Bank sem fogad már be végtörlesztés miatti hiteligényeket. "Tényleg roham van" - értékelte a megnőtt forgalmat Gergely Péter, hozzátéve, nem biztos benne, hogy a bankok ki tudják majd szolgálni ezeket az igényeket. A hitelszakértő szerint az eddigi végtörlesztők főleg azok voltak, akik megtakarításukból tudták kifizetni a tartozást, a határidőhöz közeledve azonban az "eddig ülő" hitelből fizetők is aktivizálódtak. "Kapkodnak a január 31-i határidő miatt" - utalt arra, hogy a kormány és a Bankszövetség által megkötött megállapodás szerint január végéig igazolni kell, hogy megvan a végtörlesztéshez szükséges fedezet..

A hitelek iránt annak ellenére emelkedett meg a kereslet, hogy a legolcsóbb ingatlanhitelek is 11 százalékos THM-nél kezdődnek. A kamatok miatt a legtöbb esetben magasabb törlesztőrészlet vár a forinthitelre váltókra, mint ha maradnának devizahitelüknél - feltéve, hogy a forint nem gyengül tovább. Gergely Péter azt tapasztalta, sokan gondolkodnak úgy, hogy "mindegy hogyan, csak legyen meg a végtörlesztés", ezért a 15 százalékos jelzáloghitelt, sőt akár a személyi kölcsönt is vállalják 20 százalék feletti THM mellett.

Más kamattámogatás most nem segít

A lakáshitel jelenleg ismert kamattámogatási formái nem alkalmasak arra, hogy a közalkalmazottak igénybe vegyék. Az otthonvédelmi akciótervben ismertetett kamattámogatást lakásvásárlásra vagy -felújításra, illetve késedelmes fizetés esetén lehetett kérni. A Bankszövetséggel kötött decemberi megállapodás kibővíti ugyan az akciótervben szereplő programot, de csak a 90 napon túli tartozással rendelkezők élhetnek vele, és csak akkor, ha a forinthitelre váltáskor kisebb lakásba költöznek.

forrás:origo

vissza